Üdvözlet gyermekeim~

Ma szándékom szerint csak egy röpke ötletet mutatnék be nektek, amire nem rég bukkantam rá böngészgetés közben. Kiskoromban is nagyon szerettem a szinezőket, főleg a szép és ötletes képek miatt, amiket kedvemre tölthettem meg élettel. Szerettem a hercegnők naaaagy báli ruháit élénk színekkel kipingálni, de nem is tudom, az évek alatt valahogy teljesen feledésbe merült ez a kedvtelésem. Viszont most, amikor rábukkantam erre a cikkre, amit alább ellinkeltem nektek is, ismét visszatért belém gyermeki énem egy része. Ráadásul azt írják akár stressz oldó hatása is lehet a színekkel való együttlétnek így csak azt tudom mondani, ceruzára fel testvéreim!

~Színező felnőtteknek is~

Apropó hobbik, gondolom gyerekkorában azért mindenkinek volt szerencséje kifestő-és szinező könyvekhez, de milyen más elfoglaltásgot tudtok még elképzelni, akár felnőtt fejjel is, ami megnyugtat és fellazítja a tagjaitokat? A zene hallgatás és kellemes fürdő persze adott, de én most kimondottan tevékenységekre gondolok. Olyan kreatív félékre, tudjátok. Mondjuk, én bélyegeket is szívesen gyűjtök, engem megnyugtat és gyönyörködtet a rengeteg szép kis mütyürke. Egyik ismerősöm pedig aktívan tette félre a szebb szalvéta darabokat. Nektek is vannak ilyen gyűjtögetős hajlamaitok? Jaj és ezekről a régi emlékekről most felidéződött bennem az, amit mi Emlékkönyvnek hívtunk, de szerintem a mai korosztály már azt sem tudja mi fán terem az. Pedig olyan jó móka volt és kimondottan nagy trend, nem? Nekem még meg is van és máig elfog egyfajta.. különös érzés, mikor végiglapozgatom. Titeket nem?