KOSÁRLABDA SZABÁLYAI

Az ember nem is gondolná, mennyi szabály tartozik ehhez a sportághoz, de magam is meglepődtem, amikor rákerestem erre a témára. Igyekszem nagyon a lényegre szorítkozni, máskülönben olyan hosszú lenne, hogy, még akit érdekel, sem olvasná végig.

❖ MEGHATÁROZÁS

➔ 1.) A kosárlabda játék

A kosárlabda játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játssza. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint, hogy megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve kosár (gól) elérésében.

1.2) Játékidő

A mérkőzés négy (4), egyenként tíz (10) perces negyedekből áll.
Kettő (2) perces szüneteket kell tartani az első és a második, illetve a harmadik és a negyedik negyed között, és minden hosszabbítás előtt.
A félidők közti szünet tizenöt (15) perc.
Ha a mérkőzés állása a negyedik negyed játékidejének végén döntetlen, a mérkőzést egy öt (5) perces hosszabbítással kell folytatni, illetve annyiszor öt (5) perces hosszabbítással, amennyi a döntetlen eredmény megszüntetéséhez szükséges.

1.3) A mérkőzés kezdete
Minden mérkőzésen a kiírásban elöl álló (hazai) csapat választhat kosarat és csapatpadot.
Ezt a választást a mérkőzés hivatalos kezdési időpontja előtt legalább 20 perccel tudatni kell az első játékvezetővel.
Az első és a harmadik negyed előtt a csapatoknak joguk van azon a térfélen bemelegíteni, amelyiken az ellenfél kosara van.
A csapatoknak a harmadik negyed előtt kosarat kell cserélniük.
A mérkőzést nem lehet elkezdeni, ha az egyik csapat nincs öt (5) játékra kész játékossal a pályán.
A mérkőzés hivatalosan a középkörben történő feldobással kezdődik, amikor a labdát valamelyik ugró játékos szabályosan elüti.

1.4) A labda játékhelyzetei

A labda lehet élő vagy holt.

A labda élővé válik:
Feldobáskor, amikor valamelyik ugró játékos szabályosan elüti.
Büntetődobáskor, amikor a játékvezető a labdát a büntetődobó játékos rendelkezésére bocsátja.
Bedobásnál, amikor a labda a bedobást végrehajtó játékos rendelkezésére áll.

A labda holttá válik, amikor:
Mezőnyből vagy büntetődobásból kosarat érnek el.
A játékvezető sípja megszólal, amikor a labda élő.
Nyilvánvalóvá válik, hogy a labda nem jut kosárba olyan büntetődobáskor, amelyet:
 - újabb büntetődobás(ok) követ(nek),
 - további büntetés (büntetődobás és/vagy bedobás) követ.
A mérkőzésóra hangjelzése megszólal, jelezve a negyedek vagy a hosszabbítás végét.

1.4) A mérkőzés győztese
A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.

❖ SZABÁLY – MÉRTÉKEK ÉS FELSZERELÉSEK

➔ 2.) A pálya és a vonalak méretei

2.1) A játéktér

A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. (1. ábra)
A FIBA hivatalos fő eseményein és valamennyi újonnan épített pályán: a játéktér hossza 28 m, szélessége 15 m, a határvonalak belső szélén mérve.
Minden más versenyen a FIBA illetékes szerve – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – jogosult minimum 26 m hosszúságú és 14 m szélességű pályák jóváhagyására.

2.2) Büntetődobó vonalak, szigorított területek és büntetődobó sávok

A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőponjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek. Ezek a vonalak, kivéve az alapvonalakat, a szigorított terület részei. A szigorított területek belsejét be lehet festeni, de a színének azonosnak kell lennie a középkörével.

2.3) A hárompontos mezőnykosár területe (3. ábra)
A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet: ábra

❖ SZABÁLY - JÁTÉKVEZETŐK, A JEGYZŐASZTAL HIVATALOS SZEMÉLYEI ÉS A KOMISZÁR, ÉS KÖTELESSÉGEIK

➔ 3.) Játékvezetők, a jegyzőasztal hivatalos személyei és a komiszár

A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van.
Továbbá a FIBA illetékes szervének – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – van joga alkalmazni a „három játékvezetős rendszert”, ahol egy első és két második játékvezető működik.
A jegyzőasztal hivatalos személyei a jegyző, a jegyző segítője, az időmérő, és a 24 mp-es időmérő.
Lehet komiszár is a mérkőzésen. Neki a jegyző és az időmérő között kell ülnie. A mérkőzés alatt elsődleges kötelessége az asztalnál ülő hivatalos személyek munkáját felügyelni, és az első és a második játékvezető segítségére lenni a mérkőzés zavartalan lebonyolításában.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy adott mérkőzésnek egyik játékvezetője sem kötődhet semmiféle módon a pályán jelenlévő csapatokhoz vagy klubokhoz.

➔ 4.) Játékvezetők: Kötelességeik a szabályok megszegése esetén

A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el.
Szabálysértés vagy hiba elkövetésekor a játékvezető sípoljon és egyidejűleg a megfelelő jelzéssel adjon jelet a mérkőzésóra megállítására, így téve holttá a labdát.
Minden hibát vagy feldobással járó ítéletet követően a játékvezetők cseréljenek helyet a pályán.
Minden nemzetközi mérkőzésen, amennyiben egy döntés világossá tételéhez szóbeli magyarázat szükséges, akkor az angol nyelven történjék.

➔ 5.) 24 mp-es készülék kezelője: Kötelességei

Elindítani vagy újraindítani, amint egy játékos birtokába kerül az élő labda a játéktéren.
Megállítani és visszaállítani 24 mp-re úgy, hogy ne mutasson semmit a kijelző, amint:
A játékvezető sípol egy hiba, feldobás vagy szabálysértés megítélésekor, kivéve, ha a labda határvonalon kívülre került, és a labdát előzőleg is birtokló csapat jogosult a bedobásra.
A mezőnyből végzett kosárradobásnál a labda kosárba jut.
A mezőnyből végzett kosárradobásnál a labda érinti a gyűrűt.
A játékot megállítják a labdát birtokló csapat ellenfelének valamilyen tevékenysége miatt.
Vissza kell állítani 24 mp-re és akkor újraindítani, amikor egy ellenfél játékos birtokba veszi az élő labdát a pályán.
Az ellenfél egyszerű labdaérintése nem eredményez új 24 mp-es támadóidőt, ha ugyanaz a csapat birtokolja továbbra is a labdát.
Meg kell állítani, de nem kell visszaállítani 24 mp-re, ha ugyanaz a csapat jogosult bedobásra, amelyik előzőleg is birtokolta a labdát, az alábbiak következtében:
A labda határvonalon kívülre került.
Kettős hibát ítéltek.
A játékot megállítják a labdát birtokló csapat valamilyen tevékenysége miatt.

Meg kell állítani és nem szabad működtetni, azaz nem mutathat semmit a kijelző, amikor egy csapat birtokába kerül a labda és a mérkőzésórán 24 mp-nél kevesebb idő van hátra bármelyik negyedből vagy hosszabbításból.

❖ SZABÁLY – CSAPATOK

➔ 6.) Szabály

A csapatokat a következő személyek alkotják:
Nem több, mint tíz (10) játékengedéllyel rendelkező csapattag.
Nem több, mint tizenkettő (12) játékengedéllyel rendelkező csapattag olyan tornákon, ahol egy csapatnak három (3) mérkőzésnél többet kell játszania.
Egy edző és – ha a csapat kívánja –, egy segédedző.
Egy csapatkapitány a csapat játékra jogosult csapattagjai közül.
Legfeljebb öt (5) különleges feladatot ellátó csapatkísérő.

➔ 7.) Játékosok és cserejátékosok

A csapattag játékos, amikor a pályán van és játékra jogosult. A csapattag cserejátékos, amikor nem játszik a játéktéren vagy a játéktéren van, de nem jogosult játszani, mert elkövetett öt (5) hibát vagy kiállították.
A játékidő alatt mindkét csapatból öt (5) játékosnak kell a pályán tartózkodnia, akik cserélhetők.
A csapatok játékosainak öltözéke a következőkből áll:
Elöl és hátul ugyanolyan meghatározó színű mez.
Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük. Az egyrészes mez és nadrág együtt megengedett.
A mez alatt rövid ujjú trikó (függetlenül a formájától) nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye. Ha az engedélyt megadták, a trikónak ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe.
Egyforma, elől és hátul azonos meghatározó színű nadrág, de lehet más színű is, mint a mez.
A nadrágszáron túlnyúló, a nadrággal azonos színű biciklinadrág viselhető.

Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat.
A következők nem engedélyezettek:
 - Ujj-, kéz-, csukló-, könyök- vagy alkarvédők, öntvények, merevítők, amelyek bőrből, műanyagból, hajlékony (puha) műanyagból, fémből vagy bármilyen más kemény anyagból készültek, még akkor sem, ha puha anyaggal párnázottak.
 - Olyan eszközök, amelyek vágást vagy horzsolást okozhatnak (körmöket rövidre kell vágni).
 - Fejdíszek, egyéb fejviseletek és ékszerek.
A következők engedélyezettek:
 - Váll-, felkar-, comb vagy lábszárvédő eszközök, ha megfelelően párnázottak úgy, hogy nem okoznak sérülést más játékosnak.
 - Térdmerevítők, ha megfelelően fedettek.
 - Orrvédő, még ha kemény anyagból is készült.
 - Szemüveg, ha nem jelent veszélyt más játékosra.
 - Maximum 5 cm széles fejpánt, nem horzsoló, egyszínű szövetből, hajlékony műanyagból vagy gumiból.

A csapatok legalább két garnitúra egymástól különböző színű mezzel rendelkezzenek, és:
A kiírás szerint elől álló csapatnak (hazai csapat) kell világos színű (lehetőleg fehér) mezt viselnie.
A kiírás szerint hátul álló csapatnak (vendégcsapat) kell sötét színű mezt viselnie.
Azonban ha a két érintett csapat megegyezik, felcserélhetik a mezek színét.

➔ 8.) Játékosok: Sérülés

Ha a labda élő, amikor a sérülés történik, a játékvezetőknek várniuk kell a sípszóval addig, amíg a támadás befejeződik, azaz a labdát birtokló csapat kosárra dobott, elvesztette a labdabirtoklást, visszatartja a támadást vagy a labda holttá vált.
Azonban, ha a sérült játékost meg kell védeni, a játékvezető azonnal megállíthatja a játékot.

➔ 9.) Csapatkapitány: kötelességek és hatáskörök

A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll. Amikor a kapitány bármilyen érvényes okból elhagyja a játékteret, az edzőnek kell közölnie a játékvezetővel annak a játékosnak a számát, aki távolléte alatt a kapitányt helyettesíti a pályán. A kapitány működhet mint edző.
A kapitány jelöli ki büntetődobásnál a csapatából a büntetődobást végző játékost minden esetben, amikor a dobó játékos személyét nem határozzák meg a szabályok.

➔ 10.) Edzők: kötelességek és jogok

Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért. Ezt udvarias formában és csak akkor tehetik, ha a labda holt, a mérkőzésóra áll, és nem zavarják a mérkőzés természetes menetét.
Legalább 20 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről.
Legalább 10 perccel a mérkőzés előtt mindkét edzőnek kézjegyével meg kell erősítenie a jegyzőkönyvön, hogy a játékosok neve és az általuk viselt számok, valamint az edzők neve helyesen van beírva. Egyidejűleg közölniük kell annak az öt játékosnak a nevét, akik a mérkőzést elkezdik. Ezt a közlést az „A” csapat edzőjének kell elsőként megtennie.
Csak az edző vagy a segédedző kérhet holtidőt. Vagy az edző vagy a segédedző, de nem egyszerre mindkettő, jogosult a mérkőzés alatt állva maradni. Ez vonatkozik a kapitányra is, aki bármilyen érvényes okból helyettesíti őt.     Ha az edző vagy a segédedző cserét határoz el, a cserejátékosnak kell a jegyzőhöz mennie, kérnie kell a cserét, és késznek kell lennie az azonnali játékra.

❖ SZABÁLY – A JÁTÉK SZABÁLYOZÁSA
 

folyt..

Forrás: X