Üdvözlet gyermekeim ~

Hétvégére ígértem nektek A Siker c. bejegyzést, ám azóta lett még egy két témám, amit szeretnék megosztani veletek, így most várhatóan ez egy hosszabb légvétel lesz, így részekre bontom.

✩A cserékről

✩A Siker

✩Kung fu panda 3

☁ Igen, úgy tűnik szükségessé vált, hogy beszélgessünk kicsit erről is. Mint láthatjátok nálam nincs külön szabály rá, avagy feltételek, de mégis úgy tűnik egyesek összekeverik a cserét a hirdetéssel. Tisztázzuk akkor, hogy Nekem mit jelent a csere kötelék. Olyan oldalaktól kérek, ami számomra érdekes témát dolgoz fel, felkeltette az érdeklődésem a szerkesztő bejegyzése, vagy egy-egy modul. A lényeg, hogy ha nem is magának az egész oldalnak a témája, de részei igenis figyelemre méltóak számomra, akkor bátorkodom cserét kérni, s továbbra is látogatni fogom a kérés kimenetelétől független az oldalt, mert érdekel. Azért kérek cserét, hogy az én látogatóimmal is megoszthassam saját kedvenc oldalaim, lássátok én miket tartok érdekesnek, kiket látogatok sűrűbben és esetleg ti is megismerhessétek őket.

☁ Nem azért kérek valakitől cserét, hogy kint legyek nála és így hirdessem a saját oldalam. Ezeket hívom én érdek cserének, és mondanom sem kell, nagyon nem szeretem az ilyesmit. Mindennek a legalja, ha már valaki sablon szöveggel control cé kontrol vézik a csetbe és körül se nézett az adott oldalon, ahova másolgat, hogy esetleg legalább a szerkesztő nevét tudja. Minek azt? A lényeg úgyis az, hogy szép legyen a külső és nagy az oldal látogatottsága, így ha kint leszel nála biztos csurran cseppen valamicske látogató a te oldaladra is. Nem mondom, hogy ez rossz, mindenki szeretné hirdetni az oldalát, de úgy gondolom a csere nem kifejezetten erre való. Vagy ha valaki mégis erre használja, legalább mutasson annyi tiszteletet, hogy nem sablon szöveget használ és nevén hívja a szerkesztőt, ha cserére kéri fel.

- A siker -

☀ Aki régebb óta követi az oldalt tudja mi következik, aki viszont frissen érkezett a birodalomba annak röviden: jelentkeztem egy óvodába dajka állásra, s jelentem: megkaptam! Igen, kétszer is visszahívtak, hogy mind két ovónővel találkozzam, akik mellett dolgozni fogok, s már akkor megkaptam a nagy hírt; engem választanak. Volt időm feldolgozni, két hét múlva kezdtem, most 29-én. Mindenképp úgy szerettem volna írni nektek, hogy már legyen a hátam mögött egy hét munka, s beszámolhassak erről is bővebben. Először is: imádom a csoportom, a kollégáim és a helyet. Minden olyan szépséges, nyugodt környék - fent Hűvösvölgy felé - és az utazási idő is kevés, könnyű a közelekedés. Maga a munka pedig nem oooolyan megterhelő, bele kell még rázódni no. Viszont kijelenthetem, hogy szépen haladok, már elég sok nevet megjegyeztem mind kolleginák és gyerekek terén, náluk persze még plusz jeleket is memorizálni kell, de haladok! És a csöppek is nagyon segítőkészek, terítenek, beszédesek és persze huncut ördögök is tudnak lenni már tapasztaltam, de nem azok a vérbeli rosszalkodók, akik kiidegelik az embert.

☀ Már az első hét után érzem az izomlázat a combjaimban - guggolgatás - a fájdalmat a talpamban, derekamban - állás, szaladgálás, hajolgatás -, de megéri. Úgy érzem végre rátaláltam arra a helyre, ahova örömmel járok be dolgozni és nem depresszióba esek, hogy jaj már megint menni kell. Persze a korán kelés fárasztó, a napi takarítás, rohangálás, nyüzsgés fárasztó, de ez olyan kellemes fáradtság. Igen, sajnálom, hogy későn érek haza és nincs erőm a szerepjátékra hét közben, esetleg csak egy-egy reagra, és igen sajnálom, hogy nincs időm játszani ( a kisnagy kocka), de tudom, tapasztaltam már, hogy lehetne rosszabb, hjaj de nagyon rosszabb. Itt pedig tényleg gyorsan telnek a napjaim, de még mennyire!

☀ Nyolc órakkor tolom be a reggelit és kilencig reggeliztetem a gyerkőceimet folyamatosan, majd elpakolok és hozom is a gyümölcsöket, leülök megpucolni, hámozni, felszelni őket, hogy tízóraira befalhassák. Utána ismét elpakolok, öltöztetem őket és amíg udvaron játszanak én rendbe vágom a csoportszobánkat. Porszívózás, felmosás, portörlés, ha úgy akad akkor mosás és vasalás. Megterítek, hozom az ebédet és jönnek is fel. Segítek öltözni, mosdózni, majd ebéd után felpörög kicsit az élet. Gyors pakolás, hogy amíg mosdóznak én felsöpörjek és le is dobáljam az ágyakat alváshoz. Még nem megy persze ez ilyen sity-suty, hisz a jeleket még nem tudom párosítani, hogy kik is vannak itt, kinek kell ágyat kitenni, de haladok és az ovónők tényleg nagyon segítőkészek. Már én éreztem kényelmetlen magam, amikor szólnak, hogy üljek csak le nyugodtan enni, majd ők töltenek vizet a gyerekeknek, szednek repetát nekik. Elvégre azért vagyok ott, hogy ezeket én csináljam meg, de nagyon rendesek és türelmesek velem. Amíg alszanak a drágáim, én szusszanok egyet, majd 13.30-kor nekikezdünk másik két dajka társammal a közös fürdő takarításának. Egy kézmosó tér, és két mellékhelyiség tér tartozik ide, amit hárman kitakarítunk egy fél óra alatt. Utána három óráig szabad vagyok, ugyan is akkor ébrednek a gyerekeim, már hozom is az uzsit, ágyazok és pakolok el, terítek és esznek. 15.30-kor végeznek, én pakolok és 16.00-kor lejár a műszakom, de persze többnyire maradok még pár percet, ha épp udvarra mennek és segítek öltözködni. Így néz ki egy napom álltalánosságban, ugyan is ebben az oviban rengeteg programot tartanak. Ezen a héten is volt tojáskeresés az udvaron, másnap állatsimogató volt, ám akadnak rendszeres heti programok, mint a tornázás és az egy óra játék a sószobában. Olyankor a délelőttöm még mozgalmasabb, pörgetni kell a dolgokat, hogy készen legyek időben és tízóraival, tiszta szobával várjam őket vissza, s segíthessek az öltözködésnél.

☀ Két szintes oviról beszélünk, tehát elég sok kollegina dolgozik mellettem, de mind kedvesek. Reggel együtt kezdjük a napot gyülekezve, beszélgetve amíg indulni nem kell dologra. Napközben is egymásra néz a három dajka, mivel a csoportszobák hármasával fekszenek egymás mellett, a közös fürdőre nyíló ajtókkal. Átkukkantunk kell e valamiben segíteni, de igazán az alvás időben találkozunk újra, s a fürdő takarítása után a többi dajkával összegyűlve szusszanunk, beszélgetünk, videókat nézünk és jókat nevetünk. Igaz pénteken úgy akadt, hogy az alvó csöppjeimmel kellett lennem, hogy ovónőm intézhesse dolgait, de nem bántam. Leültem a szőnyegre, hátradőltem egy szekrénynek és másfél órán keresztül olvastam a szuszogó gyerkőceimet hallgatva. Nagyon jó alvók hál' istennek, jaj és majd elfelejtettem mondani, kis csoportot kaptam. Nagyon örültem neki, hogy végig vihetem őket, három évig velük leszek, már előre fáj a szívem, hogy el kell engednem őket iskolába.

☀ Tehát igen, dolgozok, élem az életem és úgy érzem végre azon a bizonyos helyes vágányon robogok, és nem tervezek nagyobb, éles kanyarokat tenni, amíg döcögök. Ha beletanultam, rutinos lettem és nem fáradok el ennyire egy-egy nap után, már vannak további terveim az életre nézve.

- Moziztunk, de rég vártam mááár -

☯ Friss élmény, igazán nem is tudnék róla mesélni spoiler nélkül - már pedig azt nem fogok nyugi -, de mégis ömlenghetnékem van róla! Igen, 23 éves fejjel iszonyúan élveztem ezt a folytatást, ami sokkal jobban tetszett, mint a második rész. Végre nem volt olyan sötét és komor, hanem hozta az első rész színvonalát. Mennyire jól esett hallani azokat az ismerős dallamokat, és mellette az új zenék egyből kedvenceim lettek! Megríkattak egy-egy jelenetnél és ez az igazán jó muzsika, ami érzelmet képes kicsikarni belőled pluszba. Önmagában aláfestő zene nélkül némán nem hiszem, hogy megkönnyeztem volna azokat a bizonyos jeleneteket, de amint meghallottam felcsendülni azt a zenét ... Hárman voltunk húgaimmal, barátnőm, akit hívtam volna nem ért rá, nem volt kedve, másik pedig már látta. (Viszont nem baj, kövi mozizást már most lebeszéltem velük, muhaha!)

☯ Kedvenc pandánk most is hozta a formáját, alakított nagyokat, bár egyszer-kétszer tényleg azt hittem; hú ez most komoly, jelentőségteljes, baresz pillanat lesz, aztán .. aztán .. Po jól elpozta a dolgokat szokás szerint, de pont ezért olyan szerethető. Shifu még mindig kedvenc szereplő, alakított már az elején az biztos. A drámai kilépőjén szakadtam a nevetéstől. Ping Urat pedig eddig is kedveltem, de hjaj de megérte neki most ennyi szerepet adni ~bakker~! Nem voltunk sokan a teremben, de én amúgy sem zavartatom magam, ha számomra valami vicces, hát mosolygok, nevetek rajta akkor is, ha amúgy síri csönd van. A látvány fhú gyerekek .. had idézzem Po-t: Woooáááhhhhoouu

☯ Imádtam! Végre olyan színes, élettel teli, mint az első rész. Elhagyták a másodikban túlnyomott komorságot, sötétvöröst és jött a Titkos Panda falu.. (ami szerintem annyira nem is volt az, hiszen Tigris akkor a végén, hogy talált oda?!) Persze nekem is feltűnt, hogy az Őrjöngő Ötös egy némely tagjának elég kevés párbeszéd sor jutott, de a film nézése közben egyszer sem éreztem azt, hogy elhanyagolnák őket, háttérbe szorulnának. Nem vagyok egy film kritikus és nem is azért ülök be, hogy szétkritizáljam. Én egy gyermeteg lelkű néző voltam, aki egyszerűen csak hátradől és átadja magát a látványnak, zenének, cselekménynek. Sima mb. előadás volt, semmi 3D és nem is hiányzott. Úgy álltam fel a székből, hogy mosoly virított az arcomon, de egy csöppnyi keserűséget is éreztem, mert ez volt a vég. Nem szeretném, ha lenne folytatás, túlzás lenne és rettegnék megint, hogy esetleg nem hozza a várt színvonalat. Nem, ez így kerek és szép, egyszer minden jó véget ér.

 
- Csak benéztem a könyvesboltba és gondolatban már elköltöttem ott 30.000Ft-ot... -