Fellegvár

Szösszenet

Hiyo személyes kis világa, királysága. A birodalomhoz tartozik még a Lorie-val közösen fenntartott kis kunyhó, valamint a Fumi-val irányított Széthulott birodalom. Huszon éves hölgyemény, aki egy álmodozó írópalánta, könyvmoly és egyszerűen csak gamer. Szerepjátékok, saját szösszenetek, film, anime, könyv és zene ajánlók a főbb tartalom, de aki hajlandó beljebb merészkedni, annak ott a Térkép.

 

Bejárható területek

Határőrség || Cherubion ||  Emlékek városa || Ajándékbolt || Castle  || Kastély történelem || Trónterem

 
Tárgyaló terem


Nem kedves szerk vagyok, a nevem: Hiyo

Cserét nyugodtan lehet itt kérni.
Az oldallal vagy az itt szereplő írásokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítani izléses határok között lehet egészen nyugodtan.
A fejezetek elolvasásához/megtekintéséhez NEM szükséges regisztráció. ;)

 

Kristálygömb

  Megnézetni a gépet
  Szeptemberi kisműtét
  Új nyelvet tanulni
  Kijátszani: The Witcher 2
  Kiolvasni: Demian
  Megnézni: Reign
  Megnézni: Once upon a time
  Kiolvasni: Kresley Cole - Árnyak hercege
  Kiolvasni: Andrzej Sapkowski - Vaják III

  Írni: Vélemény/ajánló: Reign
  Kiolvasni: B. A. Paris - Összeomlás

 
Lordok

 


Képre vár:

								
     

  
  
  
  
  
  
 
 

 

 
Vándor szellemek
Indulás: 2008-11-26
 
Trónterem

Szösszenet ..

.. ilyen lenne egy blog?

Üdvözlet gyermekeim ~

Gondolkoztam rajta írjak-e vagy sem, mert kimondott témám, ami úgy gondolom érdekesebb lenne a számotokra szerintem nincs, csupán csak volt egy nagyon jó napom és elgondolkodtam pár dolgon. Persze ez velem sokszor megesik, már az a csoda, ha nem gondolkodom inkább. De azért nem olyan rossz dolog ez, végigpörgetni magunkban a saját érzéseink, tetteink, az aznapi cselekedeteink, legalábbis nekem ez mostanában sokszor segít, hogy tisztábban lássak és ne essek bele egy nagy hibámba: a hisztibe, önzőségbe. Sokan mondják, hogy éljünk a mának, éljük meg a boldog pillanatokat, de ezt koránt sem olyan egyszerű megtenni. Rohanunk, és néha nem tudjuk hogyan álljunk meg egy kicsit és csak úgy.. véssük eszünkbe az adott pillanatot a szavakkal, történésekkel együtt. Mert ha valami jó dolog történik - én legalábbis - hajlamos vagyok csak mosolyogni és örülni, de ahelyett, hogy valóban átélném már pörögne tovább a beszélgetés, cselekvés, az élet. Kezdek rászokni arra, hogy ilyenkor igenis állj, stop és most igenis elismétlem magamban is, hogy mi tett boldoggá abban a pillanatban. Nem nagy dolog ez, lehet, hogy furcsának is fogtok találni miatta, de .. nekem bevált. Sokkal jobban megjegyzem így, sokkal inkább a szívemben marad, sokkal nagyobb a mosolyom, ha visszagondolok rá mert részletesebben tudom felidézni, és sokkal nagyobb, több erőt ad, ha borús fellegek vonulnak át felettem.

Mindneki összeveszett már a párjával, barátjával, testvérével, szüleivel, kutyájával még talán saját magával is, szóval mind tudjátok milyen az, ha haragudtok és megbántva érzitek magatok. Régebben nagyon elszaladt velem a ló és sokkal fontosabb volt számomra a saját megbántottságom, mint az illetővel közös barátságom és előrébb valónak tartottam a sértődést, mint a békülést, holott vágytam az utóbbira, de valahogy sosem tudtam elengedni a sértődést, a rossz pillanatot, megbántó szavakat. Újra és újra csak ezek pörögtek bennem és ettől úgy éreztem megromlott a viszonyom a másik féllel, ami nem volt feltétlen igaz, sőt itt érvényesül a bevonzás törvénye: én magam vonzottam be a romlást a folyamatos haragtartással. Na de kezdek elkanyarodni; hogy ösvénynél maradjunk: a jó pillanatok bevéséséről, megéléséről beszéltem, s hogy miért tartom ezt fontosnak? Nos pont azért, mert ha megérkeznek azok a sötét villámló felhőcskék, akkor mennyire jól jön egy esernyő! És számomra ezek a boldog pillanatok azok. Előveszem, kitárom őket és védőburkot vonok a fejem fölé, mert tudom: a kapcsolatunk, barátságunk erős, itt vannak a jó pillanatok, a kedves szavak, gesztusok, cselekedetek, közösen átélt pillanatok, kalandok, emlékek. Sokkal könnyebb ezekre gondolni a viharban, ha előtte megálltunk és magunkba szívtuk őket. Persze minden zápor hagy némi kárt maga után, így a rossz napokon elejtett bántó megjegyzések is, de ha képesek vagyunk ezeket elengedni, akkor a felhők tovább szállnak egy idő után és mi ott maradunk a kis esernyőcskénkkel. Lehet, hogy most nagyon ködösen fogalmaztam így a hasonlatokkal, szóval azt hiszem mesélek egy saját tapasztalatot: utolsó nagy vizsgálatom előtt álltam, hogy kiderítsük mi bajom lehet és legjobbam nem tudott elkísérni, habár megbeszéltük az élet közbeszólt, s őt behívták dolgozni. Habár reggel végzett, az egész éjszakát végigdolgozta és nőből van pont azon napok elején, én mégis féltem hogy egyedül kell végigcsinálnom a vizsgálatokat. Nagyon rossz reggel volt az számomra, hogy egyedül kell szembenéznem a nehézségekkel, s megbántott szavaival, hogy nem tud elkísérni, bármennyire is szeretném, hogy mellettem álljon. A vizsgálatok lezajlása után, az eredmény feldolgozását követően volt időm átgondolni a reggel lezajlott beszélgetést és számomra meglepő mód; nem éreztem már megbántottságot, egyszerűen képes voltam elengedni a sértődöttségem, mert ott volt bennem szikla szilárdan: fontos vagyok neki és őt talán nálam is jobban bántja, hogy nem kísért el, de ő józanul gondolkodott: egész éjszaka talpon volt, dolgozott, fájdalmai voltak és még értem is aggódik, túlságosan stresszes, ideges lett volna ahhoz, hogy türelmesen támogasson. Így hát megtette ezt másképpen, én pedig nem estem újra abba a hibába mint rég; hogy hagyom a viharos szélnek kitépni a kezeim közül azt az esernyőt.

Mindenkivel előfordul, hogy amikor stresszes, ideges, kialvatlan, éhes, fáradt, nyűgös, szóval úgy végülis elég gyakran az élete során úgy viselkedik, reagál, tesz megjegyzést, hogy durvább és bántóbb a kelleténél, de mind megbánjuk ezeket. Miért is kéne akkor haragot tartani a másik féllel szemben, mikor mi magunk is elkövetjük ezeket? Saját magunkon érezzük, tudjuk, hogy attól, hogy ilyen állapotunkban úgy reagáltunk, cselekedtünk, szóltunk, még fontos a másik és bánjuk. Meg kell adnunk az esélyt tehát a másik félnek is, ha épp vele fordul ez elő, hogy megbánhassa és mi elnéző mosollyal bólintsunk továbblépve, mert tudjuk; a másik is elfogad minket a viharfelhőinkkel együtt. Persze azért, ha valaki agresszív és tényleg a szó szoros értelmében bánt minket és fájdalmat okoz az már más kérdés! Én itt most tényleg csak azokról a bizonyos morrgásokról, ha úgy tetszik bunkóbb megmozdulásokról beszélek. Saját magamon tapasztalom, hogy sokkal boldogabb vagyok így, hogy a jó emlékekkel a szívemben átvészelem a rosszabb napokat, mind az én részemről mind a barátaim részéről, családom, szeretteim részéről. Attól, hogy vannak ezek a viharok még nem azt jelenti, hogy a kapcsolat, barátság romlandó félben van, mert jaj folyton csak veszekszik, támad és morog a másik, vagy épp nekünk van nyűgös, támadóbb kedvünk. Azt hiszem, akik képesek átvészelni az élet viharait, azok nevezhetik magukat igazán barátoknak, és itt átvészelés alatt nem azt értettem, hogy nyögvenyelősen el-elnézzük és jó továbblépünk, mert ha magadban nem vagy képes letisztázni és megmaradnak a szálkák, azok egyszer túl nagyra fognak nőni és folyamatosan sebeznek. Tudom, mert saját tapasztalat épp ezért is örülök ennyire, hogy .. nem is tudom megfogalmazni; egyszerűen csak nem marad bennem tényleg sértettség, mert tudom, hogy rossz napja van a másiknak. Azt is tudom, hogy ezt most nem sikerült a lehető legtisztábban átadni, de hát az érzésekről beszélni a legnehezebb, mert annyira változó, mindenki másképp éli meg a dolgokat, másképp működik, épp ezért is a szavaim nem holmi útmutatók a boldog és kiegyensúlyozott élet felé. Egyszerűen csak a saját érzéseim, gondolataim a blogom kis világában.

Ritka egy kincs az, amikor mégis sikerül olyan embert találni, aki a felénél több arányban igenis megért téged szavak nélkül is és egyes helyzetekben még talán az, ahogy azt megélitek is hasonló lehet. Én megtaláltam ezt az embert, de nagyon meg is kellett dolgoznom érte, nekem is és neki is. Végülis talán bárki más is lehetett volna, de én pont vele találkoztam és pont ő volt az, aki kitartott az elején és áttörte zárkózottságom páncélját. Nosztalgikus kedvembe kerültem, azt hiszem kicsit elhesegetem azt a balladai homályt. Legjobbam és én tíz évvel ezelőtt találkoztunk, ő húgom osztálytársa volt és egy iskolába jártunk. Nem kedveltem őt az elején, megvolt a magam véleménye róla, de aztán - még azóta is - érthetetlen okokból kifolyólag elkezdett közeledni felém; beszélgetni, és msn-re hívni. Bár zárkózott voltam, ő olyan közvetlen, mosolygós és életvidám, energikus kiscsaj (volt/az/lesz), hogy nem tudtam lerázni és a véleményem is kezdett megváltozni, ahogy megismertem őt. Tényleg érthetetlen még azóta is számomra, hogy egyáltalán miért tartott ki, mikor olyan visszautasító és zárkózott voltam vele szemben. Aztán bevont a szerepezés világába, ami álltal még inkább megnyíltam, megmutattam ki vagyok; a fantáziáim, ötleteim, a kreativitásom, az álmaim. A szerepezéssel felszínre emelte mindazt, ami vagyok és amit előtte sehogy sem tudtam kifejezni. Megnyíltam. Nem csak neki, de az egész világ felé. Magabiztosabb, bátrabb, mosolygósabb és még annál is álmodóbb mertem lenni, mint amilyen voltam. Már nem féltem kifejezni az érzéseim, amikből aztán sok is lett, ahogy nőttünk fel és beköszöntött a dili tini korszak. Hormonok és miegymás mellett egyébként is egy érzékeny kiscsaj vagyok, viharfelhőkből kijutott bőven, de egy házat, aminek szilárdak az alapjai nem lehet csak úgy ledönteni.

Amikor a boltban a polcok előtt ácsorogva megkérdezed; "Hm, melyiket is szeretem én? Melyiket is szoktam venni?" És a legjobbad tudja rá a választ kapásból. Amikor már jobban tudod azt, ő mit szeret, mint azt, hogy te. Amikor beültök egy mesefilmre és végignevetitek az egészet, majd egymásra nézve tudjátok mit szeretne a másik és elindultok a közös cél felé. Amikor a másik sikereket ér el, kinevezés, előléptetés és te egyszerűen csak ünnepelni akarod őt, a kemény munkáját. Igen, ilyen napom volt ma; legjobbam nagy sikereket ért el mostanában és bár úgy volt őt ünnepeljük s én lepem meg, végül mindketten megleptük a másikat.

Most így túljutván a tini korszakon huszonhárom éves fejjel tényleg érettebbnek érzem magam, rengeteg dolgot másképp gondolok és másképp csinálnék, de tudom hogy el kellett követnem azokat a dolgokat, úgy kellett történnie ahhoz, hogy most ilyen legyek amilyen. És jelenleg - hihetetlen, hogy ezt írom -, de megvagyok elégedve önmagammal. Szeretem, aki vagyok. Vannak hibáim, de ismerem őket és ha hibázom képes vagyok bocsánatot kérni, akárcsak bocsánatot elfogadni. Már rájöttem, hogy vannak fontosabb dolgok a felesleges haragtartásnál. Nem hiába hívják a sértődöttséget úgy ahogy. Persze akad, hogy a viharban elhangzott dörgések még rosszul esnek egy napig, de ha látom, hogy a másik fél tényleg bánja, képes vagyok .. elengedni. Rámosolyogni és megölelni őt. Az élet túl rövid ahhoz, hogy haragot tartsunk, erre végső soron a betegségem döbbentett rá azt hiszem.

"Köszönöm az ünneplést, az ajándékokat. Önmagadban ajándék vagy."

"Melyik is a kedvencem? Mit is szoktam enni?"

"Látom a boldogságot a szemedben. Ott csillog és ragyog."

"Menjünk a későbbi vonattal."

"Csináltam neked szendvicset!"
 

Magamhoz ölelem, megjegyzem, mert ezek a pillanatok egyediek és valóban felbecsülhetetlenek.

2016.08.18. 20:49, Hiyo Vissza a bloghoz
Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
1 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2017.01.10. 21:05
LinChan

Szia Hiyo!

A soraidat olvasva a legjobb barátnőm jutott az eszembe. (Aki most 1500 kilóméternyi távolságra van tőlem és rettentően hiányzik). A sok együtt tültütt idő, a rengeteg közös élmény és hogy milyen boldoggá tudott sokszor tenni olyan apró, mások szemében  jelentéktelen dolgokkal. Pedig szegénykémet annyiszor bántottam meg és ő mégis mindig megbocsájtott, mert tudta, hogy a barátságunk többet ér egy vitánál, egy sértődésnél vagy haragnál. Az esztendők folyamán eddig mindig sikeresen vettük az akadályokat és ki merem jelenteni, hogy ezt a barátságot semmi nem fogja tudni szétszedni.

Szóval köszönöm szépen, hogy megírtad eme sorokat és megosztottad velünk a gondolataidat!

Teljes mértékben átjöttek a szavaid és eszembe jutattott egy csomó jó emléket.

Üdv.: LinChan

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre